A Kicuki köz nem csak egy átjáró az iskola és óvoda közt és nem csak egy parkoló, hanem egy helytörténeti tanösvény is, amelyről most többet tudhat meg az Olvasó.
Rövid története: Dunabogdány önkormányzata előtt lehetőség nyílt itt egy ingatlan megvásárlására 2016-ban, amely elbontása után ki lehetett alakítani az iskolát és az óvodát összekötő közt. A Testület egyhangúan döntött a vásárlásról és az építésről. Az új köznek a község közepén nevet is kellett adni. Habár voltak más elképzelések is, végül is egy Bogdányi Fő tér szavazás eredményének hatására döntött a Testület. A civil szavazáson messze a legtámogatottabb név a "Kiscuki köz" lett. Dobogós lett még az "Iskola köz" és az "Iklódy József köz" is, ezeken kívül még további több másik elnevezés is versenyzett még (pl. Óvoda köz, Horányi György köz, Leutenbach köz, Horst Gebhardt köz...) Így azt ismondhatnánk, hogy a helyi demokratikus népakarat érvényesült a népszerű Kiscuki köz név választásában. A Leutenbach név is helyet kapott a köz sarkán létesített Leutenbach-kertben. A javaslat szerint a ház pincéjének kőlépcsőiből épült volna, végül a ma látható beton emlékmű került felállításra.
Honnan jön a Kicuki név? Az elbontott épületben egy kis édességbolt működött, ahol a cukorkákon kívül lehetett kapni még papír-írószert, dohányt és más egyebeket is. Ezt a boltot az édességek miatt "Kiscukinak" nevezte el a bogdányi köznyelv. A bolt tulajdonosa Knáb Ferencné volt, akit pedig "Pék néninek" hívtak, mert az épületben korábban egy pékség is működött. A Kicuki elnevezés így egyszerre állít emléket a kis édesség boltnak is, és adott egy egyedülállóan cuki nevet is a köznek.
Az új közterület oldalfala is az elbontott épület eredeti gerendáiból készült, így ez egy fizikai értékmentés is volt. Adódott a kérdés, hogy kerüljön-e valami a falakra, és ha igen, akkor mi? Itt is több elgondolás volt. Végül egy képviselői indítvány és kidolgozás alapján a helytörténetet bemutató táblák mellett született döntés is ebben is.
Az új Kiscuki köz falán látható színes táblák Bogdány hosszú helytörténetének néhány fontosabb évszámára és eseményére hívják fel az arra sétálók figyelmét. Az összeállítás egyfajta "összbogdányi" szemléletet tükröz, ahol egyformán helyet kap a bogdányi múlt régi magyar, a sváb és a felvidéki, illetve katolikus és a református része is, így mondhati mindenki magáénak érezheti. Természetesen ezeknél még sokkal több is történt a községben...
1. A kezdetek – Dunabogdány területén végzett ásatások során réz-, bronz-, vaskori kultúrák tárgyi emlékei kerültek elő. A Váradok dűlőben állt a Római Birodalom Castrum Cirpi nevű katonai tábora. Avar- és honfoglalás kori sírokat tártak föl a Cseresznyés és Svábhegy utca között.
2. 1285. A település első ismert írásos említése az Árpád-korból való, amelyben IV. László király parancsára a Rosd nemzetségbeli Márkot és Miklóst beiktatták a pilisi erdőőrök Bogud nevű földjébe, ami a mai Bogonhát-dűlő lehetett. Egy 2 évvel későbbi feljegyzésben pedig az olvasható, hogy Lodomér esztergomi érsek elcserélte a Nyitra megyei Gyórok (Gyarak) birtokát Leki Pazman fiaival, Vencellel és Istvánnal cserébe Bogdán birtokáért. Így Bogdán rövid időre az esztergomi érsek birtoka lett.
3. 1320. Az ekkor már királyi fennhatóság alatt lévő Bogdán és Szentendre vámmentességet élvezett a Buda és Esztergom közötti úton és csak a Margit-szigeti apácáknak kellett vámot fizetniük.
4. 1329. Egy egyházi okiratban Jakab nevezetű bogdáni plébánosról történik említés. Ez a legkorábbi ismert katolikus vonatkozású írásos feljegyzés.
5. 1400. IX. Bonifác pápa a bogdáni plébániai egyháznak búcsút engedélyezett, ekkor alexandriai Szent Katalinról nevezett egyházról történt említés.
6. 1464. Mátyás király értesítette Bogdán és Szentendre birtokokon élő királyi jobbágyokat, hogy bár I. Károly király az Esztergom és Buda közti vámok fizetése alól felmentette őket, de a Margit-szigeti apácák részére vámot kell fizetniük. Mátyás király utasította a visegrádi várnagyot is, hogy az apácáknak fizetendő vám ügyében ne védje meg őket a fizetéstől.
7. 1526. A mohácsi vész után a budai várból menekíteni kezdték az értékeket a közelgő törökök elől. Egy helyi legenda szerint egy Nepomuki Szent János szobrot szállító kocsi éppen itt romlott el, ezért itt hagyták a szállítók. A bogdániak a közelgő török veszély elől elásták a szobrot, majd annak elmúltával elhelyezték a mai Szent János téren. A szobortalapzat bal felső sarkában ma is látható az évszám: 1527.
8. 1544. A szomszédos Visegrád várát elfoglalta a török, így Bogdán is török hódoltsági település, szultáni hász-birtok lett. A török összeírásokból név szerint ismertek a korabeli családfők, és az is, hogy a falu lakói ez idő tájt mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, borászattal (Bogdáni Dinka szőlőfajta), méhészettel, sertéstartással és erdőgazdálkodással foglalkoztak, továbbá két malmuk is volt. Bogdán az egyik legjelentősebb település volt a környéken.
9. 1580. Az országosan terjedő reformáció hatására a falu lakói is áttértek a katolikusról a református hitre. A régi templomukat átalakítva használták tovább. Később elindult az oktatás is a helyi református iskolában. A 17. századi iskolamesterek emlékét tartotta fenn a ma is létező „Mester-rét” elnevezés.
10. 1659. Idősebb Zichy István megvette a komáromi váruradalmat, melynek része volt a török hódoltság alatt lévő Óbudai-uradalom is, benne egyebek mellett Bogdán is. A falu így adózott a töröknek és a magyar földesúrnak is.
11. 1686. A visegrádi várban élő törököket kiűzték. Egy helyi legenda szerint a törökök visszavonulásukkor 40 janicsárnak szánt magyar gyermeket végeztek ki a későbbi Rókus kápolna helyén. Bogdán komoly veszteségeket szenvedett, de mégis lakott településként élte túl a török kort, a felszabadító háborúkat és a járványokat is.
12. 1723. Gróf Zichy Péter, a katolikus földesúr német nyelvterületről katolikus családokat telepíttetett be a megmaradt református magyar lakosság mellé. A telepítési szerződés 1723. május 31-én kelt Pozsonyban. Bogdán új lakói a Dunán lehajózva érkeztek új hazájukba, új életet kezdeni.
13. 1725. Az összeírás 31 régi magyar és 72 új német családfő nevét említi. Bogdán ettől kezdve vegyes lakosságú településsé vált és e kettősség határozta meg a falu életét. Az együttélést kezdetben több tényező is nehezítette. Egyrészt a katolikus németek földhiánnyal és a vártnál nehezebb körülményekkel szembesültek. Másrészt a református magyarok számára beköszöntött az ellenreformáció a faluba is, ami az addigi szabad vallásgyakorlásuk durva korlátozását hozta. A katolikus földesúr elvette a reformátusoktól a templomot és a katolikus németeknek adta, akik Nepomuki Szent János tiszteletére új templom építésébe kezdtek; bezárták a református iskolát; az anyakönyvezést, esketést, temetést is csak a katolikus plébános végezhette.
14. 1767. A Bécsi Udvarral történő hosszú pereskedés után a Zichy család elveszítette az Óbudai Uradalmat, benne Bogdánt és ezért ismét királyi birtok lett.
15. 1802. II. József türelmi rendelete után felépülhetett a reformátusok új temploma és újranyitott az iskola is. A templomszentelésen jelen voltak a környék lelkészei és plébánosai is, valamint sok katolikus is, ami azt jelzi, hogy ekkorra már jórészt oldódott, javult a két népcsoport és felekezet közötti kezdeti nehéz viszony.
16. 1838. A nagy dunai árvíz 123 házat romba döntött. A Duna szintjét több faragott kőtábla őrzi ma is a Fő utcában. Az ez idő tájt történt sorozatos természeti csapások (pl. árvizek, tűzvészek, földrengés) elleni küzdelmek egybekovácsolták a falu lakosságát.
17. 1845. A Csódi-hegyen megnyitották az első kőbányát. A kőbányászat és a kőfaragó kultúra ettől kezdve sokáig nagy jelentőséggel bírt. Ezek közül is kiemelkednek a faragott kőkapuk. A kőbányászat mellett a szőlőkultúra, majd az évtizedekkel későbbi filoxéra pusztítása után pedig a gyümölcstermesztés (cseresznye, barack, málna, eper) biztosította a megélhetést.
18. 1848. A szabadságharcban 22 bogdányi nemzetőr vett részt, magyarok és svábok is.
19. 1904. Az állami iskolában elindult az oktatás magyar nyelven, egyúttal megszűntek a katolikus és református felekezeti iskolák.
20. 1940. A régi veszélyessé vált katolikus templom helyén felépült az új templom Hufnágel János plébános irányításával, Fábián Gáspár műépítész tervei alapján.
21. 1941. A népszámlálás alkalmával a község lakossága 2951 fő volt. Ebből 2313 fő (78%) vallotta magát német anyanyelvűnek, 1715 fő (58%) pedig a német nemzetiséget is megjelölte. A többiek jórészt magyarok voltak. Ebben az évben az iskolavezetés és a plébános is tiltakozott a Volksbund helyi tevékenysége ellen.
22. 1945. A II. világháború veszteségeit újabb tragédiák követték. A szovjet megszállást, valamint az új hatalmi struktúra kiépülését követően a község németségének életében nehéz időszak következett. A kollektív bűnösség szellemében a jogkorlátozások, vagyonkobzások valamint internálások kora ez.
23. 1947 augusztusában a községben élő németségből több mint 850 főt telepítettek ki Németország szovjet megszállási övezetébe. Az elűzött svábok megüresedett házaiba először a szomszédos településekről indult el egy beköltözési folyamat. Majd a Beneš-dekrétumok, illetve a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében, szintén kollektív büntetésként, a Felvidékről mintegy 250 elűzött személy talált új otthonra a faluban.
24. 1956. Megalakult a Forradalmi Bizottság, és a dunabogdányi tanulóifjúság is részt vett a Községháza előtti nagygyűlésen. A falu élelmiszercsomagokat küldött a fővárosba. Később a kádári-karhatalom több személyt elhurcolt megtorlásként.
25. 1990. A rendszerváltás után Dunabogdány és a németországi Leutenbach partnertelepülési szerződést kötött egymással. /Német fordításban is szerepel a táblán./
26. 1992. Megalakult az önálló Zeneiskola. A fúvószenei hagyományok azonban ennél jóval régebbiek, körülbelül 100 évre nyúlnak vissza. Sok bogdányi zenész és zenekar viszi a falu jó hírét.
27. 2001. A népszámlálás szerint a falu lakóinak száma 3037 fő volt. A nemzetiségi kötődésük 89,3% magyar, 26,7% német, vallási összetétel: 63,2% katolikus, 10,3% református, 0,7% evangélikus
28. 2017. Dunabogdány község Önkormányzata megnyitotta a Kiscuki Közt.
Képek az átadásról:
Egy szimbólikus kép a múlt minden töredezettsége ellenére is egységes, összetartó és életerős Bogdányról, ahol az összes addigi polgármester közösen vágta át a szalagot: Schuszter Gergely, Jürgen Kiesl (Leutenbach), Schuszterné Sas Klára (elhunyt Schuszter József özvegye), Bonifert Ferenc, Pályi Gyula, Horváth Imre, valamint Gräff Albertné Fodor Anna óvodavezető és Spáthné Faragó Éva iskolaigazgatónő.
Érkeznek az óvodások.
Az iskolások bemutatója, Tárnok Erna tanárnő vezetésével.
Polgármesteri beszéd és egy igazi bogdányi sikersztori. Volt polgármesterek mögött...
Rokfalusy Balázs