Hány éves lehet az öreg hársfa? - Megjelent a Bogdányi Híradó 2010. júniusi számában.
A megszokott, magától értetődő dolgok mellett sokszor elmegy az ember anélkül, hogy alaposabban szemügyre venné azt. Számtalanszor elmentem már a katolikus templomtéren álló öreg hársfa mellett. Megszokott dolog, hogy ott áll a hősi emlékmű mellett.
/Az 1930-ban felavatott hősi emlékmű jobb oldalán is már szép vaskos a törzse./
Nemrég Magyarország öreg fáiról olvastam, és felmerült bennem a kérdés: „Vajon hány éves lehet ez az öreg hársfa?” A kérdésre elvileg könnyű lenne válaszolni, ha kivágnánk a fát és megszámolnánk az évgyűrűit, de erre még gondolni is rossz.
Elhatároztam, hogy megpróbálok utána járni ennek a kérdésnek, csak úgy kíváncsiságból. Néhány tapasztalt embert megkérdeztem. Vogel Fridi bácsi (A dunabogdányi Kertbarát kör volt elnöke) és Repárszky Feri bácsi (idős faápolással foglalkozó helyi lakos) szerint is ez a legöregebb fa a faluban, de kora ismeretlen. Aztán eszembe jutott még, hogy Horányi Gyuri bácsitól (volt helyi könyvtáros) hallottam, hogy ez egy nagyon régi jelfa, amihez képest távolságokat mértek régen. Az egyik este lemértem a törzsének az átmérőjét mellmagasságban: 340 cm volt. Először az interneten próbáltam valamiféle „képletet” találni, aminek segítségével az átmérőből a kort lehetne számítani, de nem találtam. Aztán több szakértő szervezetet (pl: Nyugat-Magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet, a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park…) tanácsát kértem e-mailben. A válaszok lényege az volt, hogy általános képlet sajnos nem létezik, hársfára sem, ugyanis sok mindentől függ egy fa növekedése. Az egyetlen használható tanácsot Prof. Dr. Bartha Dénes, a már említett egyetem erdőmérnöki karának intézetigazgató egyetemi tanára adta: „Konkrét mérést már nem lehet tenni a jelentős átmérő miatt (pl. Pressler fúróval). Így csak a többi egyeddel való összevetés hozhat eredményt. Remélem sikerrel jár.”
Megfogadva a tanácsot, a következő módszert alkalmaztam: Kerestem a közelben olyan mérhető hársfákat, amelyeknek a korát is meg lehet becsülni. A kerületükből kiszámoltam a sugarukat, majd a fák becsült életkora ismeretében kiszámoltam, hogy 1 év alatt hány cm-t nő átlagosan egy-egy fa sugara (sugár/becsült kor). Ezekből az eredményekből pedig megpróbáltam az öreg fa korát megbecsülni. Ennek az eredményét szeretném most röviden megosztani a kíváncsi Olvasóval.
A kálvária stációi mögött álló hársfák: A 14 stáció mögött 10 mérhető öreg fa áll. A törzs kerületük 172 és 215 cm között változik. A stációkat 1875-ben építették. Jó okkal feltételezhetjük, hogy ekkor ültethették el a fákat is, amik így ma 135 évesek lehetek. A 10 db fa törzseinek sugara évente átlagosan 0,226 cm-t növekedett.
A református templom előtt álló két hársfa: Az egyik 227 cm a másik 281 cm. A nagy eltérés arra utal, hogy nem valószínű, hogy egy időben lettek ültetve. Két használható évszámot találtam. 1802-ben épült a templom, és 1845-ben tűz volt itt. Feltételezve, hogy a nagyobbik még a templom építésekor lett elültetve – és valahogy túlélte a későbbi tűzvészt-, a másik viszont a tűzvész után lett elültetve egy korábbi kipusztult helyére, akkor a nagyobbik 0,215 cm-t, a kisebbik 0,219 cm-t növekedett évente átlagosan. A két szám hasonlósága mintha visszaigazolná a tűzvésszel kapcsolatos feltételezést is, és nagyon hasonlít a kálváriánál kapott átlagos értékhez.
A Szent János szobor mellett álló hársak: átmérőjük 114 és 164 cm. Bár a két méret itt is jelentősen eltér, a koruk tekintetében a közelben lakó 80 éves Fridi bácsi, és a téren lakó Herr Tibor egybehangzó véleményére hagyatkoztam, miszerint kb. 90-100 évesek lehetnek. Az így kapott érték a két fa esetében 0,229 cm és 0,261 cm.
Az általános iskolában kiállított hársfa hasáb: Melcher Ágnes tanítónőnek köszönhetően ezt is megnézhettem. A 80 cm átmérőjű hasábon 70 évgyűrűt számoltunk össze, ami 0,182 cm-t adott.
És most ezek alapján próbáljuk együtt megállapítani a 340 cm kerületű, illetve 54,112 cm sugarú öreg hársfa korát! A két határértékkel, és a vizsgált 15 db példány átlagával számolva a következő korokat és ültetési éveket (zárójelben) kapjuk:
Maximum érték (iskolai hasáb): 54,112/0,182 = 297 év (1713.)
Átlag (összes vizsgált fa): 54,112/0,225 = 241 év (1769.)
Minimum (Szent János tér): 54,112/0,261 = 207 év (1803.)
A címben lévő kérdésre a válasz tehát: első közelítésben fa kora 200 és 300 év közé tehető, azaz legkorábban még a németek betelepítése előtt ~10 évvel, legkésőbb pedig 1800-as évek legelején lett elültetve. A szórás sajnos elég nagy, viszont a kapott átlagérték alapján tovább pontosítható a becsült életkora. Ez alapján a legvalószínűbb az, hogy 1770 körül lett ültetve, tehát ma 240 év körüli! Mondhatná valaki, hogy szép-szép, de akkor most ez országos viszonylatban sok vagy kevés? A már említett egyetemnek van egy adatbázisa (http://oregfak.emk.nyme.hu/) az ország öreg fáiról. Ebben a világörökségi védelem alatt álló 1750 körül ültetett nagycenki hársfasoron kívül, mindössze 16 db 240 évesnél idősebb hársfát (Tilia) tartanak számon, köztük a csúcstartó „700 éves” bajmóci hársat!
Ezzel az írással szerettem volna felhívni a figyelmet a szemünk előtt szinte észrevétlenül megbúvó ritkaságra, ha tetszik, akkor egy „újabb” helyi nevezetességünkre. Ajánlom, aki teheti, és van rá 5 perce, járja körbe és csodálja meg, különösen a templomkert irányából. Az ember mégiscsak ritkán láthat egy közel negyed évezredes élőlényt.
A mi öreg hársfánk él és virul. Minden esélye meg van, hogy még több száz évet „éldegéljen” itt. Vigyázzunk rá, és társaira…
***
Kiegészítés a cikkhez.
2023-ban újra megmértem a fát. Az eltelt 13 év alatt a fa átmérője 340 cm-ről 366 cm-re hízott, a sugara pedig 54,112 cm-ről 58,250 cm-re.
Ez évente 0,318 cm sugáriárnyú növekedést jelent. Ha ezt a növekedési ütemet vetítjük vissza az időben, akkor a fa becsült életkora 58,250/0,318 = 183 év. Figyelembe véve a többi, korábban leírt becslést, azt mondhatjuk, hogy valószínűleg több mint 200 éves lehet ez a hársfa. Ez is igen tekintélyes kor. Azt jó bizonyossággal mondhatjuk, hogy Dunabogdány egyik, ha nem a legöregebb fája. Helyi természeti érték.
A hársfa mellett érdemes megemlíteni még két érdekes és hatalmas fát.
Az egyik a Szent János téren álló hatalmas platánfa, amely szintén helyi természeti érték.
A másik a Dunahosszúban álló magányos vadkörtefa, amely egy Árpád-kori ősrégi jelfának használt vadkörtefának lehet az utódja. Ennek történtét itt lehet elolvasni.
Rokfalusy Balázs
