Bogdány 15. századi történetéről

Megjelent a Bogdányi Híradó 2013. decemberi számában.

Folytassuk településünk régmúltjának felidézést. Az augusztusi számban ott álltunk meg, hogy „1400-ban IX. Bonifác pápa a bogdányi plébánia egyháznak búcsút engedélyezett, amikor is Szent Katalinról nevezett egyházról történt említés.” 1 A névadó és védőszent pontosabban Alexandriai Szent Katalin. 2 Többet árulnak el a Bogdányról szóló korabeli dokumentumok, ha ezeket nem csak önmagukban nézzük, hanem megpróbáljuk egy kicsit szélesebb összefüggésbe is helyezni. Az európai és az országos helyezet gyors érzékeltetéséhez e korból a két legjelentősebb és leghosszabb ideig uralkodó királyunkat emelném ki. Az egyik Luxemburgi Zsigmond (1387–1437). Az ő nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése. 1410-ben elnyerte az akkor még jelképes rangnak számító német királyságot is, majd 1419- ben cseh királlyá is választották, így bekerült a német választófejedelmek körébe. Magyar, német és cseh királyként Európa egyik legtekintélyesebb uralkodója lett. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi udvarrá fejlesztett. 1433-ban a római pápa német-római császárrá is koronázta. Ebben az időszakban Buda lett Európa központja. Az ő 50 éves uralkodásának idejéből származik a már említett pápai búcsú engedélyezése, és az alábbi Bogdánt is említő írás:

"1407. március 24. Buda. Ozorai Pipó temesi és sókamaraispán utasítja a fehérvári sókamarást, hogy a veszprémi püspöknek utaljon ki 1800 forint értékű sót – többek közt – Visegrád várához csatolt (…) Pomáz, Szentendre, Leányfalu, Tahi, Várad, Bogdán és Kissén dézsmajövedelmének kárpótlásaként, minthogy ezt részben Gergely kápolnaispán részben Corbaviai Károly visegrádi várnagy jogtalanul szedte be." 3

 Bogdány, tehát több környékbeli településsel együtt a visegrádi királyi vár "csatolt része" volt ekkor.

 A másik kiemelkedő királyunk ebben az időben Hunyadi Mátyás (1458–1490), akit a magyar hagyomány méltán az egyik legnagyobb királyunkként tart számon. Uralkodása idején budai és visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált. A Corvina kódexeknek otthont adó könyvtára világhírű volt. Sikeresen védelmezte a Magyar Királyságot az északra nyomuló törökökkel szemben. Sőt 1469-ben megszerezte a cseh trónt, valamint 1485-ben elfoglalta Bécset és vele együtt Ausztria nagy részét is. Az ő idejéből is maradt egy bogdányi vonatkozású feljegyzés.

„1464. Mátyás király értesíti Bogdán és Szentendre birtokokon élő királyi jobbágyokat, bár I. Károly király őket az Esztergom és Buda városok közt fizetni szokott vámok alól felmentette, de mivel a király utóbb a szigeti apácáknak olyan oklevelet adott, hogy az említett kiváltságot visszavonva ők is tartoznak az apácák javára vámot megfizetni, utasította a visegrádi várnagyot, akinek kötelességévé tette jogaik megvédését, hogy a vámot illetőleg nekik védelmet ne nyújtson.” 4

A fentiekből is jól látszik, hogy a korabeli Magyar Királyság Európa egyik jelentős katonai, gazdasági és kulturális hatalma volt. Ennek a hatalmas országnak a „kellős közepén”, a fővárosok árnyékában (Visegrád, Buda) pedig volt egy királyi jobbágyok által lakott falu, amely vámmentességet élvezett (leszámítva a szigeti apácákat), és amelynek maga a római pápa engedélyezett búcsút. Úgy hívták: Bogdán.

bogdany-15-szazadi-tortenterol-3.gif

 

És most elevenítsük fel, hogy ki is volt Alexandriai Szent Katalin, a korabeli katolikus templomunk védőszentje. Katalin egy szép királylány volt, aki az egyiptomi Alexandriában élt. Amikor Maxentius császár (305–312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és keresztet vetve bátran vallomást tett arról, hogy egyedül Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Ő ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcsét, akik azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. A császár ezután fölkínálta neki a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, de ő egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius letépette Katalinról ékes ruháját, megostoroztatta, majd börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett. Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, a kerekek széttörtek és darabjaik sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott „a keresztények hatalmas Istenének’’, s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le. Mivel Katalin a hit igazságát oly hatásosan védte, ezért a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A középkori magasabb iskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok is védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak és foglyok patrónájaként is megjelent. A tizennégy segítő szent közé sorolták.

A plébániánkon található egy érdekes feljegyzés, amely szerint Alexandriai Szent Katalin bogdányi ereklyéje a mai napig megtalálható az 1701-es évszámmal ellátott Szent Rókus kápolnánkban. Itt ki is tehetnénk a pontot.

 

***

 

De ezen a ponton engedje meg az Olvasó, hogy pár érdekes kérdést vessek fel, és ezekre együtt keressük a lehetséges válaszokat.

Nem tudom feltűnt-e, hogy nem magyar, nem is európai, még csak nem is szentföldi, hanem egy egyiptomi védőszentje volt templomunknak?

És vajon honnan jutott a római pápa eszébe búcsút engedélyezni éppen Bogdánynak? Mi lehetett ezeknek a hátterében?

Egyértelműen bizonyítható válaszokkal sajnos nem tudok szolgálni, de fel szeretném hívni a figyelmet pár olyan érdekes tényre és egybeesésre, amelyek talán magyarázatot adhatnak ezekre a kérdésekre. Először megpróbáltam utánanézni, hogy vannak-e olyan templomok, amelyeknek Alexandriai Szent Katalin a védőszentje? Alig találtam párat, de ezek közül háromnál feltűnt egy közös pont: kötődnek a Pálos rendhez. Az egyik a Nagy Lajos király által alapított göncruszkai Pálos kolostor. A másik a Budapest-Tabán Alexandriai Szent Katalin plébánia, amely területén lévő Sziklatemplomban ma is a Pálos rend egyik kolostora működik. A harmadik Telkibányai Szent Katalin ispotály és kápolna. Ezen a nyomon indultam el. Újabb érdekes egybeesés találtam, amikor megnéztem, hogy a rend névadó védőszentje Thébai Remete Szent Pál (228–341), mit ad Isten, szintén egyiptomi szent volt, akárcsak Alexandria Szent Katalin. Mintha a pálosok kedvelték volna valamiért az egyiptomi szenteket.

Most már nézzük, hogy mi is ez a Pálos rend, hátha nem mindenki hallott róla. Ez az első és máig egyetlen magyar alapítású katolikus férfi szerzetesrend. A tatárjárás pusztítása után 1250-ben Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította a Pilisben lévő remeték összegyűjtésével. A török hódoltságig a Magyarország kedvenc és befolyásos szerzetes rendje volt, ami külföldön is elterjedt. A rend jellegzetessége a Mária-kultusz, a remete életmód, a lovageszmény, és magyar alapítású rendként természetesen különleges viszony fűzi Magyarországhoz. Alapítása és központja éppen itt a környékünkön a Pilisben volt. A rendnek a története egyébként annyira érdekes és rejtélyes, hogy ez külön is „megérne egy misét”. De haladjunk tovább. Újabb egybeesés, hogy a szűkebb környeztünkben, és a Pilisben is sok Pálos monostor volt: Visegrád, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, Pilisszentkereszt, Budaszentlőrinc (a mai II. kerületben), Márianosztra, Zsámbék, továbbá a pálosok birtoka volt sokáig Pilismarót, és a dömösi prépostság és Pilisszántó történetében is vannak pálos szálak. Ne feledjük, hogy egyrészt több korabeli jelentős királyunk – pl.: IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király is- erősen támogatták és támaszkodtak is a Pálos rendre, másrészt ezek a királyok a visegrádi királyi várhoz is erősen kötődtek, aminek ugye a legközelebb eső várbirtoka éppen a korabeli Bogdány volt.

bogdany-15-szazadi-tortenterol-4.gif

A királyok gyakran áthaladhattak a falunkon. És itt van még az egyik légérdekesebb kérdés: Ki és miért javasolhatta IX. Bonifác pápának, hogy engedélyezzen búcsút a bogdányi templomnak 1400-ban? Legyünk őszinték magunkhoz: a római pápa önmagától valószínűleg azt sem tudhatta, hogy Bogdány a világon van. Itt egy, vagy több komoly pártfogót feltételezhetünk. Az egyik lehetséges pártfogó maga a király, Luxemburgi Zsigmond lehet, aki ez időben igen jó kapcsolatban volt IX. Bonifác pápával. (pl. Zsigmond által alapított Óbudai Egyetemet IX. Bonifác kiváltságokkal látta el.), és a király a falunkat is jól ismerhette, hiszen erre járt a Buda és Visegrád közötti úton. A másik lehetséges támogató a Pálos rend lehet. Újabb egybeesés: egy rendtörténeti feljegyzés szerint a mi templomunknak búcsút engedélyező IX. Bonifác pápa ez idő tájt erősen segítette a pálosokat is, tehát velük is jó kapcsolatban volt: „IX. Bonifác pápa (1389–1404) az Itáliában tanuló pálosokat 1401-ben azzal segítette, hogy engedélyezte számukra valamennyi egyetem látogatását, a pápai Curia szerkönyveinek használatát, a misézést és prédikálást.”5 És itt megint összecseng valami: a magasabb iskolák védőszentje és a római egyetemeken tanuló pálosok. További érdekesség, hogy IX. Bonifác 1399-ben adományozta teljes búcsú kiváltáságát Máriacellnek, és 1400-ban Mátraverebélynek is ő adott búcsúengedélyt. Ezek jól ismert búcsújáróhelyek…

Hangsúlyozom, a felsorolt egybeesések nem egyértelmű bizonyítékok (lehetnek véletlenek is), de talán egy óvatos feltételezésként mégiscsak megfogalmazható: a korabeli Bogdánynak lehetett valamiféle kapcsolata a Pálos renddel, és az ő jelenlétükre utalhat Alexandriai Szent Katalin védőszent. Könnyen elképzelhető, hogy valamelyik környékbeli pálos kolostorból való atyák szolgáltak az itteni templomban, és az ő kezük lehetett a pápai búcsú engedélyeztetésében is. Ez az elképzelés egyszerre adhatna magyarázatot Alexandriai Szent Katalinra és a pápai búcsú engedélyezésére is.

A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy megkérdeztem erről a rend történetének egyik szakavatott kutatóját is, aki nem tudott arról, hogy a pálosoknak lett volna bármilyen kapcsolatuk a falunkkal, és a fenti érveket, egybeeséseket sem tartotta bizonyító erejűnek, ugyanakkor megcáfolni, kizárni sem tudta a feltételezést, és más magyarázatot sem tudott adni a kérdésekre. Így ez egyelőre egy nyitott kérdés marad.

Karácsony közeledtével ad némi aktualitást e témának, hogy felidézzük a bogdányi katolikus templom középkori védőszentjének emlékét, másrészt Alexandriai Szent Katalin emléknapja is nemrég, november 25- én volt. Van mit felelevenítenünk falunk gazdag és érdekes régmúltjából, de bőven akad itt még kutatni, felfedezni való is.

 

Rokfalusy Balázs

 

 

1 Esztergom-Budapesti főegyházmegye honlapja

2 Magyar Katolikus lexikon

3 Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437. Pest megyei levéltár 1982 (1215.)

4 Bártfai Szabó László Pest megye történetének okleveles emlékei 1002–1599. (Gyöngyös 1938.)

5 Török József – Legeza László – Szacsvay Péter: Szerzetesrendek a Kárpát-medencében: Pálosok

 

bogdany-15-szazadi-tortenterol-1.gif      bogdany-15-szazadi-tortenterol-2.gif


Megosztás a Facebookon