Dunabogdánynak többirányú kapcsolatai is voltak, vannak. Ezúttal a kárpátaljai kapcsolatokról lesz szó.
1995. január 3-án kárpátaljai beregszászi járás Kisbégány, Nagybégány és Gut településeiről ötvenöt gyermek érkezett Dunabogdányba. Úgy indult, hogy Antos Károlyné Edit néni -aki a Helytörténeti múzeum alapítója és a község díszpolgára is- az Új ember katolikus hetilapban olvasott egy csereprogram lehetőségéről. Úgy gondolta, hogy Dunabogdány is van olyan tehetős község, hogy be tud fogadni két hétre kárpátaljai gyerekeket. A kéthetes program fő szervezői Antos Károlyné, Fehérvári Anna, és Tóth Zoltánné voltak, valamint sokat tett Feldhoffer Antal plébános úr és Vörös Ákos lelkész úr az előkészítésért és az adományok összegyűjtéséért. Az eseményekről részletesen beszámolt a Pest Megyei Hírlap 1995. január 20-i száma is.
A vendég gyermekek két héten keresztül élvezték a bogdányiak vendégszeretetét, megismerkedhettek Budapest, Visegrád, Esztergom és Dunabogdány nevezetességeivel, továbbá a magyarországi emberekkel és szokásaikkal.
"Én szuperül éreztem magam — mondta Niki —, de szerintem mindenki. Itt sokkal jobb, mint nálunk. Nekem a legjobban a Parlament épülete és a Fővárosi Nagycirkusz előadása tetszett, ja és a Kis herceg előadása a József Attila Színházban. Sokfelé jártunk, sok mindent láttunk. Az itteni gyerekek nagyon kedvesek, és szívesen eljönnék máskor is." -mondta egy kislány.
A búcsúesten a Himnusz eléneklése után Schuszter József, a község polgármestere szólt a megjelentekhez. Beszédében megköszönte a község minden családjának az ellátást és azt a szeretetet, amivel a gyermekeket elhalmozták, a szervezőknek a fáradságos munkát és reméli, hogy a gyerekek hazaviszik a dunabogdányiak üdvözletét, végül a mielőbbi viszontlátás reményében búcsúzott el tőlük.
A találkozó céljáról is megkérdezték a főszervezőt, Edit nénit, aki így válaszolt. Egy gondolat visszhangzik bennem, így hangzik: „Magyarnak születtem, magyarul tanított imádkozni anyám és szeretni téged gyönyörű szép hazám!” A magam részéről úgy érzem, hogy e találkozás során Dunabogdány közelebb került az elszakított területek magyaljaihoz. Ez alkalommal hadd fejezzem ki köszönetemet az önkormányzatnak, amely a gyerekek étkeztetését fizette, az egyházaknak és a vállalkozóknak, akik biztosították az anyagiakat, az iskolának, valamint a fogadó családoknak, akik minden elképzelhető jóval elhalmozták a gyerekeket.
2007. 2007-ben született a gondolat, hogy a Kárpátalján található Tiszabogdány és Dunabogdány kapcsolatba lépjen. Az ötletgazda a tahitótfaluban élő, de kárpátaljai gyökerekkel rendelkező Magyar Zoltán volt, aki az ötletével először Tiszabogdány, majd Dunbaogdány akkori polgármesterét, Schuszter Józsefet megkereste. Ezután több baráti latogatás is történt.
2009. augusztusában ünnepeltük az új katolikus templom alapkőletételének 70. évfordulóját. Az ünnepségen a leutenbachi delegáció mellett már részt vett a kárpátaljai Tiszabogdány küldöttsége is. Az eseményről beszámolt a Danubia TV is.
2010. júniusában Schuszter József polgármester temetése napján egyszerre szólaltak meg a harangok Dunabogdányban, Tiszabogdányban és Nyírbogdányban is.
2013. október 19-én a Kelet című újság Összefogott három Bogdány címmel jelentetett meg egy hosszú cikket: A Dunakanyarból és Kárpátaljáról is érkeztek vendégek október 5-én, szombaton Nyírbogdányba, azonban e földrajzi sokszínűség ellenére a származást tekintve mégis mindenki bogdányi volt. Semmilyen ellentmondás nincs ebben a megállapításban, ugyanis a Kárpát-medence három „névrokon” települése, Dunabogdány, Tiszabogdány és Nyírbogdány találkozott a nyírségi községben, hogy testvértelepülési és együttműködési szerződést kössenek egymással. Az ünnepi testületi ülésen mindhárom önkormányzat képviselő-testülete megerősítette az együttműködési szándékot, majd Dunabogdány és Nyírbogdány polgármestere, Pályi Gyula és Balogh Tibor, valamint a tiszabogdányi polgármester nevében az ottani egyház vezetője, Prodanec Volodimir aláírta az okiratot. A három Bogdány találkozóját megtisztelte jelenlétével dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár is. Eljött a találkozóra a Tahitótfaluban élő Magyar Zoltán is, akiben először fogalmazódott meg a bogdányi települések összefogása. Igaz, a kárpátaljai kapcsolatai révén először Dunabogdányra és Tiszabogdányra gondolt, de amikor tudomást szerzett Nyírbogdány létezéséről is, azonnal „hármas szövetség” megvalósításában gondolkodott.
2015-ben Dunabogdány önkormányzata Tiszabogdány és Rahó magyar kulturális szervezetének 70.000 forintos támogatást szavazott meg, és elindult egy civil adománygyűjtés is Rokfalusy Balázs önkormányzati képviselő indítványára, amely során az önkormányzat, az Esterházy János Társaság, valamint a katolikus és a református egyházközségek kezdtek közösen gyűjtésebe a már akkor a Krím félszigeten háborúban álló Ukrajna területén lévő nehéz helyzetű Tiszabogdány megsegítésére.
2016-ban a tiszabogdányiak a Magyar Kultúra Napja alkalmából egy budapesti rendezvényre kaptak meghívást. Ezt követően Dunabogdányba is ellátogattak, ahol részt vettek a helyi Magyar Kultúra Napi kultúrális rendezvényen a Művelődési Házban. A tiszabogdányiak a rendezvény végén hucul népzenét játszottak, ízelítőt adva saját kulturális értékeikből. Az esemény végén a korábbi gyűjtésnek köszönhetően közel 450 ezer forint adományt nyújtott át Bánáti Bence alpolgármester Milcsevics István, Tiszabogdány polgármesterének és a küldöttségének. A kárpátaljai település első embere elmondta sportpálya építésére fordítják az összeget.
Kisbégány, Nagybégány és Gát "határmenti" magyar többségű telelülések, nyelvi akadály nincs. A távolabb eső Tiszabogdányban már csak kevesen és keveset tudtak magyarul beszélni, de 10 éve még volt magyar kultúrális szervezetük és fakultatív magyar oktatás. Az utolsó találkozás óta is eltelt 10 év. A háború még mindig tart, sőt fokozódott. A látogatás ezért veszélyes lenne. Dunabogdány kárpátaljai kapcsolatairól pedig semmi hír...
Végül felmerül a kérdés: Vajon mi lehet most Kárpátalján? Vajon elkelne-e a segítség? Vajon tudna-e valahogyan megint segíteni Dunabogdány?
Tiszabogdány elhelyezkedése.
