Dunabogdány Településfejlesztési Tervének írásbeli véleményezése

Dunabogdány Településfejlesztési Tervének írásbeli véleményezése

A Terv alapját képező háttérelemzések első olvasatra szakmailag korrektek. Amit a közvélemény számára mindenképpen tisztázni kell, hogy ez a szó szoros értelmében nem terv, hanem inkább egy gondolatébresztő, irányok felvetése, hogy ezekről az alapokról merre lehet tovább indulni. Ha ezt a munkát valaki laikusként elolvassa, könnyen találhat benne ellentmondásokat (pl. kerékpáros híd vs. vízbázis védelme), mert nem kap elegendő hangsúlyt, hogy ez csak étlap, és nem a már feltálalt ételek összessége.

Reményemet fejezem ki, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Képviselőtestület nem spórolja meg a végleges terv kialakításához szükséges társadalmi aprómunkát, és a következő, pénzügyileg amúgy is gúzsba kötött éveket a minél intenzívebb párbeszédre fordítja. Itt felhívnám képviselőtársaim figyelmét is, hogy van felelősségünk abban, hogy a környezetünkben élő emberek véleményét összegyűjtsük, és a tervezési folyamatba becsatornázzuk. Ha ez nem történik meg, akkor félő, hogy a végleges terv prioritásai nem a nagy közösség, hanem egy szűk lobbi érdek mentén kerülnek kialakításra, akik nem sajnálják az időt és energiát érdekeik keresztülvitelére. 

Hozzászólás a Duna-part Akcióterület fejlesztési elképzelésekhez

  1. Motorcsónak sólyapálya és kikötő: a probléma felvetése rossz szinten történik, mert a kérdés véleményem szerint nem a hol, hanem az, hogy legyen-e. A Kis Duna-ág felső szakaszát a Tahi hídtól a Kisoroszi Szigetcsúcsig védett vízfelületté kell nyilvánítani, ahol engedély nélkül csak kishajó vezetői engedély nélkül vezethető motoros vízi járművek közlekedhetnek. Ez nem lehetetleníti el a csónakos horgászatot, viszont a szelíd turizmus egy jelentős szeletét jelentő evezős kirándulásnak ideális feltételeket biztosítana. Így megoldódna a sólyapálya jelentette környezetterhelés problémája is, mert a motorcsónakok jelentős része a jogszabályok által eltűnne.
  2. „Vadkemping” elhelyezése: a jelenlegi vízitúra megállóhelyet a Magyar Kajak-kenu Szövetség vezette konzorcium jelölte ki, EU-s program keretében, így ennek áthelyezési lehetősége kérdéses. Jó lenne tudni, hogy az Önkormányzat és a Szövetség között milyen megállapodás született, ha született. A jelenlegi helyszín mellet szól, hogy az üzemeltetés már kialakult: hulladékgyűjtés, zöldfelület fenntartás, gépjárművel megközelíthető, lassan kialakul a vizesblokk, meglévő vendéglátó-helyek. Meg lehetne vizsgálni, hogy van-e jogszabályi lehetőség a sátrazók létszámának korlátozására (pl.: gépkocsival érkezők ne használhassák), illetve házirend bevezetésére (zajongás, szemetelés).
  3. Hajó utca, buszforduló: Zavaros jogi helyzetű terület, az Önkormányzati terület a kerékpárút nyomvonala felett már véget ér, a Duna felé már vízügyi terület. A közút kezelője talán a Magyar Közútkezelő (tudjuk?), legalábbis a legutóbb ők cseréltek táblákat, és a Volánbusz is használja. És akkor még a Mahart is megjelenik. Tudjuk, hogy van-e jogosultsága a kikötőt újra nyitni, ha akarják, vagy nincs? Van-e beleszólásuk a tervezési folyamatba?
  4. A Hajó utcától lefelé eső terület: Ma ez a terület azon túl, hogy állami terület (KDVÍZIG), a tulajdoni lap szerint „ERDŐ” művelési ágba sorolt. Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi lelkes lakossági fűnyírási tevékenység törvényellenes. Közölte ezt már valaki a lakossággal? Itt jelenleg jogilag az Önkormányzat végezhet a kerékpárút fenntartásához kapcsolódó munkálatokat, űrszelvénytisztítást, faápolást. Ezt a területet természet-közeli módon fel kell újítani, parkerdő szerűen, hangulatában hasonlóan a leányfalui Duna-parthoz, de ide új funkciókat telepíteni, és így új terhelést ide vonzani hibás út.
  5. Kalandpark: nehéz azt hinni, hogy ez nem vállalkozó megrendelésre került be a Tervbe, mert minden verziójában benne van, és valószínűleg ugyanide sorolható az Árpád téren megvalósítandó (egyébként szintén KDVÍZIG terület) semmi másra nem jó 70 férőhelyes parkoló. Ez a terület már volt kijelölt ideiglenes parkolóhely a Duna átúszás idején, senki nem vette igénybe. Ha itt van a Polgármester Úrnak mondanivalója Dunabogdány lakói számára, szerencsés lenne, ha elmondaná.
  6. Helyreállításra váró sóderbánya gödrök: mielőtt az Önkormányzat átveszi a területet, elvárja-e az előző bérlőtől, (a Vízügy biztosan elvárja), hogy a területet helyreállítsa az eredeti természet-közeli állapotba, vagy a település átvállalja ennek feladatát és költségeit, mielőtt tanösvényt alakít ki….
  7. Parkolás kérdése: elgondolkodtató, hogy Budapesten, a nemrég felújított (és szerintem jól sikerült, tanulmányutat megérő) Pünkösdfürdő parkhoz kapcsolódóan egyetlen új parkolóhelyet sem létesítettek, és egyetlen új kocsmát sem nyitottak. A tervezők úgy gondolhatták, hogy az első a helyi lakosság (Békásmegyeri lakótelep), a távolabbról érkezők pedig jöhetnek kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel. Illetve fontosabb a helyiek nyugalma, mint a büfések által eladott csavaros fagyi mennyisége.

 

A magam részéről nem feltételezek sem mutyit, sem rosszindulatot, de ismételten szeretném felhívni a figyelmet a lakossággal történő párbeszéd fontosságára. Csak egy településünk van, csak egy Duna-part van, és egy rossz döntéssel csak egyszer tudjuk tönkretenni. Nem szerencsés a helyi lakosokkal szembemenve politizálni, mert Dunabogdány, mint település és közösség csak az itt lakóknak fontos, senki másnak. Az innen-onnan idevetődő vállalkozók csak a pénzüket látják, a turizmus csak az élmények „kimaxolását”, mi, itt lakók viszont az otthonunkat.

 Héder Tamás

Önkormányzati Képviselő

  1. november 01.

 


Megosztás a Facebookon