Mátyás király és Bogdány
Minden gyerek ismeri az igazságos Mátyás királyt, és tanulságos meséit, történeteit. Az pedig minden felnőtt tudja, hogy az ország egyik fénykora volt az uralkodásának ideje (1458-1490).
Azt is közismert, hogy Mátyás király sok időt töltött a szomszédos visegrádi palotájában. Mátyás és Visegrád közötti kapcsolat egyértelmű. Az ott felállított szobra is erre emlékeztet.
De ha ilyen közel volt a király Bogdányhoz, akkor felmerülhet kérdés, hogy lehetett-e valami kapcsolata a településünkkel is? Ennek próbálunk utánajárni. Az alábbiakban megpróbáljuk felderíteni, hogy lehetett-e kapcsolat Mátyás és Bogdány között. S, ha igen, akkor mik utalhatnak erre, vagy bizonyíthatják ezt.
Mielőtt ebbe belefogunk, először is időben és térben újra kell pozícionálni Bogdányt. A vizsgált időszakban - 1400-as évek- Bogdány még nem Budapest északi agglomerációja. Buda létezik, Budapest még nem. Esztergom nem határváros, hanem az ország "első városa", az ország közepén. A török uralom előtt kb 50 évvel, a bogdányi svábok betelepítése előtt kb. 250 évvel járunk.
Bogdány korabeli helyzetének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy létezett egy középkori fogalom, ami latinul úgy szólt Medium Regni, ami magyarul annyit tesz, hogy a "királyság közepe". Ez a terület Esztergom - Visegrád- Buda - Fehérvár által határolt területet jelölte, ez volt az ország központi területe, ahol a király leggyakrabban megfordult, és ez a terület volt világi és egyházi hatolom szempontjából is a magterület. Bogdány beleesett ebbe a központi területbe, sőt ebből három királyi városhoz is közel esett: Esztergomhoz, Budához és Visegrádhoz. Ráadásul Visegrád tőszomszédságában volt és van. Így Bogdány nem csak egy egyszerű falu volt akkor a sok közül, hanem különleges területen helyezkedett el. Ehhez még hozzávehetjük adalékként, hogy egy korábbi oklevél szerint a királyok pilisi erdőőrei laktak itt.
Ezek után vegyünk számba az eddig ismert, közvetlen tényeken, vagy közvetett lehetséges kapcsolódási pontokat. Vegyük először a konkrét tényeket.
1.) Mátyás király 1464-ben kiadott egy oklevelet, amelyben kokrétan a bogdányiakra vonatkozóan is rendelkezik.
"1464 július 25, Buda. I. Mátyás király értesíti a Bogdán és Szentendre birtokokon élő királyi jobbágyokat, hogy bár I. Károly király őket az Esztergom és Buda városok közt fizetni szokott vámok alól felmentette, de mivel a király utóbb a szigeti apácáknak olyan oklevelet adott, hogy az említett kiváltságot visszavonva ők is tartoznak az apácák javára a vámot megfizetni, utasította a visegrádi várnagyot, akinek kötelességévé tette jogaik megvédését, hogy a vámot illetőleg nekik védelmet ne nyújtson."
Ez az oklevél sok mindent elárul. Bizonyítja, hogy a korabeli bogdányiak királyi jobbágyok voltak; vámmentességet élveztek, amiből következik, hogy termeltek sőt kereskedtek is; és a visegrádi várnagy kötelessége volt a jogaiknak megvédése. De azért adót kellett fizetniük a Margit-szigeti apácáknak. Az oklevél bizonyítja, hogy a közvetlen kapcsolatot a király, a visegrádi várnagy és a bogdányiak között.
2.) Egy Mátyás korabeli tárgyi emléket, egy ezüst pénzérmét is sikerült azonosítani, amely Bogdány területéről került elő. Az érme előkerülésének egy érdekes melléktörténete van. Röviden, amikor 2023 nyarán a Magyar Nemzeti Múzeumban kutattam bogdányi vonatkozású információk után, akkor sikerült rátalálni egy olyan ásatási naplóra, amely a Bogdányban talált honfoglalás-kori leletekről szólt. Ez a napló önmagában rendkívül érdekes, de a naplónak a végén volt még egy mondat, ami az érme nyomára vezetett:
A ceglédi Kossuth múzeum helyett végül a szentendrei Ferenczy Múzeumban sikerült az érmére bukkani.
Nagy Balázs régész, numizmatikai gyűjteményvezető az alábbiakat tájékoztatást adta a Bogdány területén előkerül érmével kapcsolatban:
"Az érme az I. Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt vert denár. Előlapján a körirat szerint "+MONETA.MATHIE.R.VNGARIE" / moneta Mathie regis Ungariae / Mátyásnak Magyarország királyának a pénze olvasható / az ábrázolás vonalkörben található, ami egy kerek talpú négyelt pajzs szívpajzzsal. Az első mezőben a magyar vágások, a másodikban kettőskereszt, a harmadikban Dalmácia (koronázott leopárd fejek), a negyedikben Csehország (oroszlán) látható. A szívpajzsban faágon balra álló holló, csőrében gyűrűt tart (Hunyadi család címere). A hátlapon "PATRONA VNGARIE" / Patrona Ungariae / Magyarország patrónája olvasható / az ábrázolás szintén vonalkörben található, ülő Szűz Mária fátyolos alakja, aki baljában a gyermek Jézust tartja. A denár verdejegye a hátlapi mezőben látható: K-K/címerpajzs, ami a kamaraispán nevét, Constorfer Jánost jelöli. A denár verésére 1467/1468 között, de legkésőbb 1469-ben kellett, hogy sor kerüljön, amit egyébként a körmöci kamara vereteként azonosíthatunk."
És akkor nézzük meg egy kicsit közelebbről is.
Ez a pénzérme azt bizonyítja, hogy Mátyás idejében a mai Váradok-dűlőben, az akkori Várad faluban éltek emberek és használták is a Mátyás által veretett pénzérmét. Ismert, hogy ott azóta rengeteg önjelölt régész kutatott. Talán még rejt a föld ott érdekes leleteket, illetve talán még felbukkanhatnak onnan, vagy a falu belterületéről korábban már előkerült leletek. A konkrét oklevél és pénzérme után még nézzük néhány közvetett okfejtést.
3.) Bogdányban a Hunyadi utca is őrzi a király emlékét. Ez persze nem egyedi dolog, hiszen a környékbeli településeken, és máshol is gyakran előfordul a Mátyás király utca, vagy a Hunyadi utca elnevezés. Az viszont figyelemre méltó Bogdány esetében, hogy ez az utca éppen az az utca, ahol a református templom van. Jó, de mi van ebben? -kérdezhetnénk. Ennek az lehet az érdekessége, hogy néhány helyi régi református család emlékezete úgy tartja, hogy őseik már Mátyás idejében is itt laktak. (Ez még nyilván a reformáció előtt volt.) Mátyás emléke élt, és él, és viszonyítási pont volt. Feltételezés csak, de talán éppen ezért lett pont ennek az utcának Hunyadi a neve. Ami bizonyos, hogy Bogdány tényleg az Árpád-kor óta folyamatosan lakott település, és tényleg a régi reformátusok a legrégebbi lakosai.
4.) Bogdány nem csak egyszerűen közel volt a visegrádi palotájában tartozkodó királyhoz, hanem ebben az időben a falu királyi tulajdonban is volt. Lakói királyi népek, tehát a földesúr maga a király. A király földesúrként is megjelenhetett a visegrádi palotához legközelebb eső falujában. Közvetlen felettes hatóságuk pedig a visegrádi várnagy volt, ahogy az a fent említett oklevél tartalmából következik. Talán a bogdányiak a visegrádi udvartartás ellátásában is részt vehettek.
5.) Azt is szinte bizonyosra vehetjük, hogy amikor a király Budáról Visegrádra és visszafelé tartott - s ez gyakran megtörténhetett-, akkor a földrajzi elhelyezkedés miatt, Bogdányon is át kellett haladnia. Ezért a korabeli bogdániak gyakran láthatták őt. Persze ezt is még több más település és más királyok kapcsán is el lehetne mondani.
Egyelőre ennyit sikerült összegyűjteni. Lehet nem sok. Lehet több, mint amit eddig sejthettünk, gondolhattuk volna. Talán kerülnek elő még újabb érdekes leletek, adatok, információk, ahogy ezek is előkerültek.
Akinek esetleg van tudomása, még bármiről, ami ezzel kapcsolatos, az nyugodtan jelezze.
Rokfalusy Balázs