Bogdányom

Bogdányom

Héder Zoltán: Gyerekkorom, ifjúságom, Bogdányom c. írása

Bobby II.

Bobby II.

A népzenés csapat hamarosan megérkezik az amerikai kisvárosba, turnéjának következő állomására, íme a fogadtatás. Pelva Gábor legújabb írásának második része. Bobby 3/2., a folytatás...

Bobby I.

Bobby I.

A népzenész mikrokozmosz, a táncházas milliő - Pelva Gábor újra egy sajátos világba kalauzol, igaz történetek szövődnek bele egy amerikai turnéba, de több ez visszatekintésnél - víziónál, imbolygó lavírozás és vérbő tánc a kultúrák találkozásán és főleg nagyon is komoly, mai pillanatfelvétel az ígéret Földjéről, 3 tételben tárul fel, íme az első. Olvassátok! 

A folyón át a császár

A folyón át a császár

"Azt mondta vala egy bölcs, soha kétszer ugyanabba a folyóba, gondolta a fiú. Tálcán kínálták magukat a zavaros gondolatok. A víztömeg cseppenként változó, vándorol, folyó torka tenger éhe. Felhőszakadások, áradás, gyerek kimeri kislapáttal, vagy egyszerűen, mert folyik. De a tó nem folyik, mégis. Sose nyeld le. A víz az élet és a halál. De a francba, akkor is változatlan. Változik minden, túlságosan is, a folyó körül a minden. De ez a folyó ugyanaz, mint gyerekkoromban. Csak ez maradt, semmi más. Nem veheti el sem Platón, sem Hérodotosz. Ered, szemembe, orromba csurog, s eléri a tengert. A tengert, mely sosem mosta földem partjait." - Valentin Péter legújabb írása itt, a Magunk tollán.

Szorosan

Szorosan

Egy városi srác eszmélése az ikonikus fordulat előtti időkből, amikor még a zene nem csak ipar volt, hanem tű alatt sercegő varázslat. Az elképzelhetetlen messzeségből, ahol nem tudták, csak érezték, mit énekel az énekes, és az író is csak léggitározott. Pelva Gábor írása a Magunk tollán!

Párviadal

Párviadal

1945 novembere volt. Nyikolaj D. őrnagy gázt adott, Ural M72-es oldalkocsis motorkerékpárja felbőgött, ahogy elhagyta Dunabogdányt. A hideg menetszél arcba vágta a motorost, a tokáján folyó pálinkás izzadság egy pillanat alatt hideg verejtékké hűlt. A lég végigzsibbadt a hátán és zubbonya mögé húzta össze kövér testét, de egyenletes sebességgel haladt, csak a szürkeségen átderengő hanyatló nap mutatta az irányt a jobbról fákkal, balról a Dunával szegélyezett úton.

A dömperek meséje

A dömperek meséje

"Akkor még eléggé az elején járt a pusztítás, a Simapofájú talán még menthető lett volna. Ha Karcsi Bácsi erélyesebben szól rám, valószínűleg életben hagyom szerencsétlen dömpert. De nem - túl megengedő volt a hangnem, és bár volt benne valamiféle vészjósló él, nem akartam róla tudomást venni. Addigra elkapott a hév: lebontani a Simapofájút, szétkapni, selejtezni. Most ez a dolgom, és kész." - Valentin Péter belépője a messzi Britanniából

Bevetés

Bevetés

"A vendégek és az ifjú pár már szivárognak befelé. Gityó tapasztalt szemmel vizslatja a társaságot és bár Zongi a bandagazda, igy Gityóra, nagy megkönnyebbülésére, kissebb felelősség hárul az est folyamán, azért rutinból szkennel. Hány évet fognak lehúzni egymás mellett, mikorra állitsuk ki a válóbulira szóló névjegykártyát, milyenek a viszonyok, ki gyűlöl kit, hol lesz majd a maligán dúlásával beköszönő, elkerülhetetlen konfliktusok epicentruma. És főleg, ki lesz az, aki éjjel 2 körül beleköt a zenekarba: valami pörgőset, héj, Nyiregy-ből jöttem, ott ám nem igy zenéi’nek." - Pelva Gábor belépője a Magunk tollában

Underground

Underground

Didus néni fogalom volt, ahogyan fogalom ma is és mindörökké, és bocsássa meg nekünk a tulajdonos - cukrászmester, már csak így fogjuk hívni a célt, ha némi pénzre szert teszünk és megfogan a gondolat. Akkor még nem tudhattam, Didus néni az alkalmazott volt a kis cukrászdában, nekem csak névadó óriás. Persze volt még reklámarc is, cégér, védjegy meg minden, de nekem már életem végéig a néni, aki a fagyit adja!