Tisztelt Képviselő-testület,
az alábbi észrevételeket szeretném fűzni a Település fejlesztési tervhez.
Dunapart:
Egyetértve „a Duna természetközeli állapotának megtartása” megfogalmazással (27. oldal), nem tartom jó elképzelésnek a vizes játszótér telepítését, amennyiben ez a Forgó öbölbe történne, mert egyrészt véleményem szerint veszélyes a helyszín, másrészt nem illik a tájképbe és a szelíd turizmusba. A kalandpark telepítése is erősen kérdéses, ha valóban a Duna természetközeli állapotának megtartása a cél. Ezek helyett kisebb kiterjedésű és a tájba jobban illeszkedő játékokat javasolnék, mint szabadtéri ping-pong asztalok, a szabadtéri sakktábla, vagy a különös körülmények közt megszüntetett strandröplabda pálya.
A vadkemping ellen többen emeltek már szót. A magam részéről viszont nem tartom ezt eleve rossz dolognak. Már személyesen is sátoroztam ezen a helyen. A probléma inkább a toalett megoldatlansága volt. Ez most az új vizesblokkal megoldásra kerül. Viszont, ha a vadkempingre kijelölt hely áthelyezésre kerülne a „pékség alá”, ahogy a terveken is szerepel, akkor jóval messzebbre kerülne a vizesblokktól és a korábbi köztisztsági probléma megint könnyen megjelenhetne. Ezért javasolnám a vadkempingre kijelölt hely megtartását a jelenlegi helyen, mert innen könnyebben elérhető az új vizesblokk. Ugyanakkor egy valamiféle házirend kialakítása és betartatása indokolt lehet.
Motorcsónak kikötő kapcsán azt gondolom a megfigyeléseim alapján, hogy amióta a kikötő mesterséges és kikövezett öble elkészült, azóta kezdett erősen iszaposodni a strand. Itt meg kell emlékezni arról is, hogy korábbi önkormányzati ciklusok alatt rengeteg homok is eltűnt a strandról. A motorcsónak kikötő és sólyázó áthelyezésének a gondolata tehát racionális, de a patak feletti öbölbe való áthelyezését megalapozatlan ötletnek tartom, mivel egyrészt ott nem megoldott a megközelítés és a sólyázás, másrészt a Rókus kápolna alatt már eleve van egy kikötő, ami éppen felújítás alatt van. A csónaktárolásnak és a sólyázásnak egy a központtól távolabb, eső területet kellene keresni. Vagy az Ipartelep környékén, vagy a Kisoroszi rév környékén.
A fentiek mellett meg kívánom osztani azt az megfigyelésemet is, hogy az elmúlt 4-5 évben a bogdányi strandról szinte eltűntek a bogdányiak. Ennek okának a feltárását ajánlom erősen a Testület figyelmébe.
A Bogdány és Tahi közötti területek
Egyetértve az „Újabb lakópark megjelenése, Tahitótfaluval való „összeépülés” nem Dunabogdány jövőbeni útja.” megfogalmazással (36.o), fel szeretném hívni a Képviselő-testület figyelmét arra az ismert tényre, hogy a településünk Budapest északi agglomerációjának északi határán fekszik. Számos agglomerációs településen robbanásszerűen megnőtt a lakosság száma az elmúlt évtizedekben. A jövőben könnyen előfordulhat, hogy megjelennek itt is befektetői csoportok abból a célból, hogy lakóparkokat építsenek. (Volt már ilyen, lásd: Bogonhát lakópark) Ennek egyik célterülete lehet a falu és Bogonhát közötti volt TSZ terület, amely infrastruktúrával ellátott, jól megközelíthető, és eladó terület is. Nagyon fontolják meg a képviselők a belterületbe vonásokat, és az erre vonatkozó helyi szabályozásokat, ha nem kívánják azt, hogy Bogdány is összenőjön Tahitótfaluval, ahogy Tahitótfalu Leányfaluval, az meg Szentendrével stb.
A tervezett Váci-hídra való felkészülés
„A térségben a közeljövőben, illetve a nagy távlatban megvalósuló országos jelentőségű beruházások (M0 gyűrű, Szigetmonostori-híd, Váci-híd) hatásainak kezelése előtt áll a település.” (41. o)
A Váci-híd tervét a magam részéről nagyon jó, és hasznos dolognak tartom. Olyannyira, hogy még egy civil aláírásgyűjtést is indítottam mellette 2019-ben, amit már több mint 1300-an támogattak eddig és a váci térség országgyűlési képviselője is a zászlójára tűzte az ügyet.
https://www.peticiok.com/a_vaci_duna-hidert
Ugyanakkor véleményem szerint a sok pozitív hozadéka mellett előrelátóan fel kell készülni az esetleges nem kívánatos hatásokra is. Az egyik ilyen nem kívánt hatás lehet a véleményem szerint, ha az M2 autópálya gyors megközelíthetősége miatt (ez számunkra előny), itt is nagyszabású lakópark építések indulnának el (számunkra hátrány). Ezt a Képviselő-testület a belterületbe vonások előrelátó korlátozásával kezelheti, és akkor is szilárdnak kell maradni, ha egyszer tőkeerős befektetők kopogtatnának be az Önkormányzat ajtaján, mindenféle ígéretekkel.
/Térképrészlet az Országos Területrendezési tervből: látható az M2 gyorsforgalmi út, a Váci-híd tervezett helye, és az új út a szigeten keresztül a meglévő Tahi-hídig./
A másik dolog amire fel kell készülni, hogy egyes elképzelések a Váci-híd mellett esetlegesen épülne egy másik híd is a Kis-Dunán, ami a Váradok-dűlőben helyezkedne el. Itt van a Castrum Cirpi romja és egy fantasztikusan szép természetes Duna-part szakasz. Egy ilyen új híd ezt tönkre tenné. Ezért javaslom a terület védelem alá helyezésnek vizsgálatát, és azt, hogy az Önkormányzat azt az álláspontot vegye fel (akár határozat formájában is), hogy nincs szükség újabb hídra a Váradok-dülőbe, elég a meglévő tahisi híd. Itt a régészeti védelemre lehetne alapozni.
/A két hidas változatot tartalmazó koncepció, ami az Interneten található./
Múlt és közösség
„A község lakói közösségként működnek, ennek ellenére továbbra is fontos az összetartozás, a közösségi szellem erősítése, hiszen egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha az ott lakók magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, s ezért tenni is képesek.” (14.o)
A fentiekkel teljes mértékben egyetértve, azonban egy értelmezésbeli kiegészítéssel élnék, mégpedig azzal, hogy a bogdányi „közösség” alatt valóban a település egész lakossága legyen beleértve, ne csak annak egy része. Ugyanis a dokumentum szövege ebből a szempontból több helyen egydimenziósra sikerült, mintha csak és kizárólag nemzetiségi múltja, identitása, építészete és hagyományai lennének a településnek, holott aki egy kicsit is ismeri a település múltját és jelenét, az tudja, hogy ennél egy kicsit összetettebb a kép. /Röviden, Bogdány már az Árpád-kor óta folyamatosan lakott település volt, és a 18. századi nemzetiségi betelepítés után is vegyes lakosságú -két évszázadon át nemzetiségi többségű- településként élt tovább, ahol a nemzetiségnél ráadásul a kettős identitásnak is nagy szerepe volt és van máig is./ Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha tényleg fontos az egész községre kiterjedő „közösségi szellem”, és hogy minden itt élő magáénak tudja érezni a települést.
További magyarázatra szoruló állítások a dokumentumból:
Mit jelenthet pontosan az az állítás, hogy:
- „a településen való letelepedés támogatása adókedvezménnyel, önkormányzati telkek kedvezményes felosztása”? (25. és 26.o) – Hol, milyen önkormányzati telkek, milyen kedvezménnyel, milyen letelepedőknek?
- „A 11-es számú főút mellett kialakítandó kereskedelmi területnek célszerűen az idegenforgalmat kell szolgálnia, a kereskedelmi tevékenységen túl információs központ funkciót is ellátva.” (30. oldal) – Pontosan milyen kialakítandó kereskedelmi területről van szó és hol?
- „az érintett Natura 2000-es lehatárolás vizsgálata, rendezése” (30. oldal) – Milyen indokból és hol kívánnák módosítani az érintett Natura 2000-es lehatárolást?
Tisztelettel:
Rokfalusy Balázs
volt önkormányzati képviselő, bogdányi polgár