Az egész történet azokkal a sétákkal kezdődött, amelyeket az Árpád utcában tettünk keresztanyámmal (Ott Józsefné Muci néni). Ahogy befordultunk a Fő útról, s meglátta szemben nagyapja (dédapám) házát, rögvest mondta: ott, a Raholban lakott a nagyapám, onnan jártam óvodába.
Ettől kezdve próbáltam megtudni, mit is fed a rejtélyes kifejezés a „RAHOL”. Voltak feltevések, próbáltam a német nyelvben utánakeresni a szó eredetének. A megkérdezettek, tudták hol volt a hely, de hogy mit jelent, senki nem tudott igazán meggyőző választ adni rá.
A régi ember a táj jellegzetességei, egyéb helyi sajátosságok szerint adott neveket lakókörnyezetének. Sokáig nem az volt a - máskülönben szép - szokás, hogy ismert költőkről, nemzeti hősökről, nagy emberekről neveztek el közterületet. Ezek azonban-mivel minden faluban ugyanazok a nevek szerepelnek, nem jelentenek egyedi tájékozódási pontot, és a későbbi ilyen irányú névadások miatt, kurzusváltásokkor sok táblát kellett kicserélni. [1]
Ezért kedvencem egy régi orgonában talált 1700-as évek végi beírás: “Készítette X.Y orgonaépítő,Pesten Fünf Lerchen Gasse No.16” . Az elnevezés (bár lefordítva) 250 év után is megvan ( Öt pacsirta utca.)
Aztán a járvány miatt volt időnk és a kezdetben felvetett helynév keresése közben, felbuzdulva elhatároztuk, hogy - saját kedvtelésünkre - régi térképeket keresünk és próbáljuk összevetni a mai utcabeosztással, megkíséreljük összegyűjteni és lokalizálni a megváltozott, de még szóban élő hely- és utcaneveket, hogy ne menjenek végleg feledésbe. A korai térképeken azonban nincsenek utcanevek feltüntetve.
Segítséget jelenthetne a házszámozás. Ezt II. József rendelte el 1786-ban, majd halála előtt visszavonta. Ennek ellenére később, a falu növekedésével többször újraszámozták a házakat. A módszer logikája mindig más volt. A számozást nem kötötték utcanevekhez és nem alkalmazták a páros páratlan oldalt, hanem egy kiindulópontból végigszámozták pl. a Fő utca egyik oldalát (elejétől végéig, majd vissza a kiindulópontig („patkó módszer), azután folytatták a templom környékén.
Nem kezdődött mindig utcánként elölről a számozás, hanem a megkezdett számsort falurészenként folytatták. Így pl. a Fő utca, a templom körüli rész, a Szurdik egy része jelentett egy egységet.
Az 1778-as Úrbéri térképen pl. a Szent Sebestyén kápolna környékétől indulnak a számozások, az 1828 évi vagyonösszeírás alkalmával a falu közepén található, volt urasági épületektől (kasznárház és urasági présház/pince). Ez a mai orvosi rendelő és a régi patika háza.
Az régi utcaneveket -1872-ig csak elvétve- először az anyakönyvekben találjuk meg. A családi eseményeknél a korai időszakban csak települést jelölnek. Bogdány, vagy más helynév ( Visegrád, Tótfalu, ritkán távolabbiak) mutatja a hovatartozást. Később legtöbbször csak házszámmal jelölik a születés, vagy haláleset helyét. A XIX sz. harmadik harmadában megjelenik az utcanév és házszám is együtt, de még a régi módszer szerint számozva, azaz igen magas számokkal, akár 400 fölött.
Lakjegyzék azonban nincs.
Végül az anyakönyvi utcanevek beazonosításához egy 1885-ös kataszteri térképet[2] találtunk a Habsburg a birodalomról, Bogdányra alkalmazva és kiegészítve a házszámokkal (még mindig a korábbi rendszer mintájára), amik jól láthatóan megfelelnek az anyakönyvben találhatókkal. Hozzá még a háztulajdonosok neve is fel van tüntetve. Így a három adatból (név, utca, házszám) felrajzolható az egykori - mára már gyökeresen megváltozott – utcanévsor.
Van például egy „Grossgasse” megjelölés igen koránról, még a kiegyezés évéből, 1867-ből. Itt a számozás pontos segítséget adott, hogy biztos legyen: ez a mai Kossuth Lajos utca.
Az utcanevek természetesen kötődnek az adott hely sajátosságaihoz: egy-egy nevezetes épület, intézmény mellett ( katolikus templom és környéke, református templom, egy villa, iskola, stb.) , a terület adottságai ( hegy, felszíni forma, stb.) is szerepet kaptak az első elnevezésekben. Az is előfordul, hogy a kor valamiért jellegzeteses személyisége „adta” családnevét a pontos helymegjelöléshez (pl. Czifferi).
Elődeink egyszerűségre törekedtek. Van olyan terület, amely magában ölel négy akár öt mai utcanevet is. Ilyen az a Csádri patak által mélyen bevágódó, szűk völgy, amely csak a síkabb területre érve szélesedik ki. Nagy segítségnek bizonyult ebben az esetben is a térkép. Ugyanis ez alapján derült fény arra, hogy a mai Árok,Béke, Patak, Ady Endre utcák egy közös terület elnevezéssel bírtak, épp a patak teremtette felszíni forma miatt. Így lett Winkel vagy Winkelgasse ez a rész az 1875- ös anyakönyvi bejegyzés szerint. Egy évtizeddel később, ugyanez a terület már magyarul, Szurdik utcaként szerepel. Úgy, ahogy a mai köznyelvben gyakran még mindig nevezzük legalább egy részét.
Érdekes a története a mai Kossuth Lajos utcának, vagy ahogy közbeszédben mondjuk, a Fő utcának. 1867-ből származik az első megjelölése, akkor még „Grossgasse” néven. Az 1870-es években az utca Bauerngasse néven kerül említésre az anyakönyvben, s csak az évtized végén jelenik meg, mint a Hauptgasse. Talán itt érdemes megemlíteni, hogy néhány utca esetében a hivatalos elnevezéstől eltérő nevet is használtak a lakók. A Fő utca így lett „Krati kasse” (gerade) vagyis egyenes – vsz.a szónak sík értelmében,a többi - hegyen lévőtől - megkülönböztetve.
Az 1870-es években már megtaláljuk a Kirchgasse, Schulgässchen, Schulgasse, Pfargasse, Pfarrkirchengasse, Berggasse ( később Kaiser gasse, ma pedig Szőlő utca), Kalvarienberg gasse, Tempelgasse ( később Református templom utca, ma Hunyadi utca) s a másikoldalról a Tempeläcker gasse, ami ma a Sövény utca.
A templom és az iskola kiemelt jelentőségű épületek az utcatörténetben is. A mai Perc utca, a volt Schulgässchen, a mai Templom köz a Schulgasse – ami alig állt másból, mint a ma tömbjében felismerhető Mária Terézia-féle iskola (Hangya szövetkezet,CBA stb.) épületéből és a kántor-tanító lakásából.
A templom környékén szinte minden szakasznak megvolt a maga elnevezése. A Fő utcáról nyílt a Kirchgasse (első említés:1870) vagyis a Templom utca ( idősebbek még ma is így hívják a József Attila utcát). Ahol emelkedni kezd az út balra kanyarodva, s elhalad a templom alatt egészen az Új utcáig ( Petőfi S. utca), ezt a szakaszt Templomkör utcának hívták elődeink. A plébánia felé kanyarodó szakaszt pedig Kirchenberg (1876), később Templomhegy utcának nevezték. A plébánia környéke 1874-ben szerepel először Pfargasseként, majd később Plébánia utca elnevezéssel (1889).
A Plébánia utca és a kezdetektől Kalvarienberg, azaz Kálváriahegy utca találkozásánál található teret, az első említés szerint Johannes Platznak, később magyarul Szent János térnek nevezték. Ebből nyílt nemcsak a Pékárok utca, hanem a Czifferi gasse is („Cziffri kasse”). A mai Kert utca az ott élő Czifferi ( korai bejegyzések szerint Cziffery) családról (2 ház) kapta a nevét. Egy utcácska fut belőle a mai József Attila utca fele, ma Kiss utcának hívjuk, első említésekor még Szent János nevét viseli. Mi pedig Kispéksinek is neveztük, bár a sarokházban valamikor egy Czifferi család lakott.
A Szent Donát utca 1889-ben szerepel először az anyakönyvekben, érdekesség a belőle nyíló kis zsákutca, amely ma Bem József nevét viseli. 1891-ben fedeztük föl először az anyakönyvben, akkor Villa utcaként, s még ma is tudni lehet, hogy nevét a Budapestről nyaralni érkező család ma már töredékesen látható nyaralójáról kapta.
A Szent Donát utca sarkán szemben a „Scharfe eck”-nek nevezett résszel, állt a néhai Kóczián ház. Mellette már csak egy vízfolyás mosta árok („községi árok”) volt, ahová nagyobb esők után a törmeléket hordták. A Kóczián árok az itt élő családról kapta nevét, s így jelenik meg először 1892-ben az anyakönyvben.
Később ezt a részt „Koczikrave” néven emlegetik, s itt válik érdekessé a történet. Némi kis beleérzéssel lett belőle az a hely, ahol a hegyi kocsmában sokat ivók könnyítettek háborgó gyomrukon (kotzen). Innen már csak egy kis képzelőerővel, a helynévmegőrzés, mentés legszebb példájaként lett a mai Rákóczi elnevezés… Íme egy legenda, amely egy néhai családnévből formálódott mulatságos történetté.
Ha már árok, akkor mindenképpen írnunk kell a mai Árok utcától távoleső, de 1890-ben ezen a néven megjelenő meredek utcáról, amely a mai Szent János térre visz föl. A mai napig, a szóbeli használatban Pékeperh azaz PEKSI a „becsületes” neve, de Pékárok utcaként első említése 1890-ből való. A pék előnevet azokról a pékekről kaphatta, akik ezidőben számosan itt, vagy a közelben a hegyen laktak. Itt élt Meiszinger Ferenc lisztkereskedő, és Schuszter Tamás pék, valamint ez az út vezetett Lang Ignác pékhez, s a meredek alján Knáb pék is lakott.
Szándékosan hagytam ki a sorból a Rainweingärtent. A falu főúttal párhuzamos belső utcájának (ma a Táncsics Mihály utcának a része amely a Wiesengründl , Perhake közötti hegyoldalt jelölte,s valaha szőlőültetvényekkel volt tele. Első említésekor (Rainweingärten)(határ/mezsgye) dűlőnévként jelenik meg a térképen, hamarosan rövidül, s 1875-ben egy születéskor már Raingasse néven találjuk az anyakönyvben. Az anyakönyvi bejegyzés szerint itt, a 436-os házban Rudolf János és Sicher Jozefa gyermeke már a Rainszőlő utcában születik 1889-ben. Az elnevezés ingadozik, s 1890-ben tűnik föl a Rainhol utca, sőt 1893-ban a Rainholszőlő utca. És íme, már el is érkeztünk a RAHOL elnevezésig, amely egy eltűnt szőlőkultúrára, s az ebből keletkezett, ma már nem létező utcanévre emlékeztet. A RAHOL a mai Táncsics Mihály utcának a kőkereszttől illetve az egykor a saroktelken (Kreuz-stikl) álló pléhkrisztustól a temetőhöz vezető kis közig (népnyelven „sz..os köz”-ig) terjedő szakasza volt, inkább csak egy ösvényként kell elképzelni, mint valóban egy „Hohl-t”.
Az 1880-as években a lakosság számának növekedésével újabb utcanevek tűnnek föl, illetve egyre több keveredve, magyarul és németül is megtalálható az anyakönyvekben. Ebből valószínűsíthető, hogy a köznyelvben, a mindennapokban is felváltva használták őket. 1884-ben találkozhatunk először a Neugasse elnevezéssel, később magyarul Új utca lesz. Gyerekként emlékszem Mozi utcának hívtuk, a néhai mozi itt állt. Ma Petőfi nevét viseli, a köznyelvben még mindig inkább Új utca…
1886-ban említi az anyakönyv a Wiesengründl, vagy „Wiesengründl patak” utcát, sarkán a kovácsműhellyel. Ma ez az Árpád utca. A házak közül kevés állt akkor, s a mai utca nyomvonala is változott az idők során.
A szóbeli, hétköznapi megnevezésekről itt-ott írtunk már. Kratikasse, Péksi, Kispéksi, mellett ott a Gali, vagy Kali és párja a Kisgali, ahová szánkózni jártunk. Milyen kár, hogy lassan már nincs kit megkérdezni ezekről a régi elnevezésekről.
Érdemes még a Sváb utca elnevezést végiggondolni, így ugyanis a könyvekben nemigen szerepel.
Néhány korábbi utcanevet újra megtalálni – milyen jó érzés, hogy több mint száz éve létezik, s ismét létezik a Szent Donát utca, a Szent János tér, a Plébánia utca. Rövidített a Kálvária utca, de őrzi és viseli a valaha volt Kálváriahegy utcát.
Utcanév változatok. A jelenlegi formától haladva az időben visszafele, egészen a szóbeli elnevezésig.
A szóbeli utcaneveket Horányi György 1980-as években készített kérdőíves adatgyűjtése, valamint Lang Józsefné, Sas Endréné, Spanisberger Jánosné szavai, emlékezései alapján rekonstruáltuk.
Ady Endre utca – Csádri utca – Winkel gasse -Wingl
Árpád tér – Staplác (a térképen Kőrakhely)
Arany János utca - Stapruhweh
Béke utca – Sneide perh – Winkel gasse
Bem József utca – Villa utca
Dózsa György utca – Szőlő utca – Kaiser utca - Berggasse
Fácános utca – Oxestél (szóbeli közlés)
Hatház utca-Sechs haise gasse
Hajó utca – Steh kasse
Hegy utca- Pékárok utca- Pékeperh- Peksi (szóbeli)
Hegyalja utca – Templomkör utca -
Hunyadi utca – Református templom utca – Tempelgasse
József Attila utca – Templom utca -Pfarkichengasse
Kálvária utca - Vörös hadsereg utca – Kalvarienberg gasse – Kálváriahegy utca
Kert utca – Szt.Flórián - Zifri casse – Czifferi utca
Kossuth Lajos utca – Sztálin út- Fő utca – Erzsébet út -Bauerngasse – Grosgasse - Hauptstrasse – „Krati kasse”(szóbeli közlés)
Malom utca- Mílgasse
Strand utca- Schmits kasse (szóbeli közlés)
Petőfi Sándor utca- Mozi utca(szóbeli) -Új utca
Plébánia utca- Felszabadulás utca – Pfarrgasse (plébániáig?) – Temető utca( plébániától temetőig (szóbeli közlés)
Rákóczi utca – Kóczián árok – Kocikrawe ( szóbeli)
Sövény utca –Tempelecker gasse
Sváb utca – Svave kasse (Csádri pataktól a falu É-i végéig)
Svábhegy utca – Stikl hól
Szent Donát utca – Szent Donát gasse – Vorosilov u.
Szent János tér- Szabadság tér – St. Johannes Platz
Táncsics Mihály utca – Új világ utca – Rahol – Rainweingarten gasse
Templom köz -Úttörő utca –Iskola utca- Schulgasse
[1] Liebhardt András: Az utcanevekről : https://www.bogdanyifoter.hu/blog/az-utcanevekrol utolsó letöltés: 2021. szeptember 16.
[2] https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=1809216.686367603%2C6136361.586715997%2C1831574.5171410171%2C6144635.8950278675 utolsó letöltés: 2021. szeptember 16.